A Nature szaklapban megjelent tanulmányban 9855 amerikai gyermeket vizsgáltak, 9-10 éves kor között, akiknek az agyi fejlődését próbálták bemérni hosszú távú kutatásokkal, ami két éven át tartott. Azt is vizsgálták, hogy a játékokkal tulajdonképpen milyen hatás éri az agyi receptorokat, ezek pedig hogyan hatnak a társas kapcsolatokra, illetve az egyén intelligencia szintjére.
A kutatások egyértelműen arra az eredményre jutottak, hogy a videójátékot játszó gyermekek kognitív képességei nagyobb ívben fejlődtek, mint a nem játszó kortársaiké. A gyerekek eredményeinek két évvel későbbi nyomon követésével megállapították, hogy azok, akik az átlagosnál hosszabb időt töltöttek számítógépes játékokkal, az IQ-pontjaik körülbelül 2,5 ponttal nőttek a korosztályuk átlagával szemben.
Amikor a képernyő előtti időtöltés más típusait vizsgálták - azokat a gyerekeket, akik az átlagosnál többet használták a közösségi médiát és néztek tartalmakat -, nem volt sem pozitív, sem negatív hatása az intelligenciára. Torkel Klingberg, a Karolinska Institutet Idegtudományi Tanszékének kognitív idegtudományi professzora azonban elmondta, hogy nem vizsgálták a képernyőidő hatását a fizikai aktivitásra, az alvásra, a közérzetre vagy az iskolai teljesítményre.
A tanulmány egyik korlátja, hogy csak amerikai gyerekekre vonatkozott, és nem tett különbséget a különböző típusú videojátékok között. Ám az ismét bizonyosságot kapott, hogy az intelligencia nem állandó, hanem környezeti tényezők által befolyásolt tulajdonság.