A tavalyi megfigyelések felhasználásával elemezték azokat az adatokat, amelyeket a történelmi jelentőségű fotó előtt gyűjtöttek, amik arra utalnak, hogy annak árnyéka egy ideje már félhold alakban tetszeleg, hovatovább megingott az utóbbi időben.
Tavaly egy fekete lyuk árnyékának képét láttuk, amely egy olyan fényes félholdból áll, amit forró plazma képez, ez pedig az M87 körül kavarog folyamatosan. Egy sötét középső részből áll, ahol a fekete lyuk eseményhorizontja van nagy valószínűséggel, de ezek az eredmények csak egy egyhetes, 2017. áprilisban elvégzett megfigyeléseken alapultak, ami túl rövid időintervallum ahhoz, hogy sok változást láthassunk.
A tavalyi eredmények alapján a következő kérdést tették fel: összhangban áll-e ez a félholdszerű morfológia az archív adatokkal? A 2009 és 2013 közötti megfigyelések adatai nem voltak elég jók ahhoz, hogy képet alkossanak a fekete lyukról, de elegendő adat állt rendelkezésre olyan modellek létrehozásához, amelyek összehasonlíthatók voltak a 2017-ben látottakkal (amikor az első képet készítették). A modellek azt mutatják, hogy a félhold a megfigyelések között mozgott vagy ingadozott, vagyis idővel változik, akár napok leforgása alatt is.
allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen>