Az Európai Bizottság (EB) várhatóan 2016-ra törvényjavaslatot dolgoz ki a szerzői jog hatálya alá tartozó online tartalmak védelméről és a jogtulajdonosok díjazásáról, a szellemi tulajdon használatáért magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is fizetni kell majd - mondta egy keddi interjúban a november elsején hivatalba lépő új EB digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja.
A német Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapnak elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában meg kell határozni a szellemi tulajdonnak az online környezetben használható fogalmát és szabályozni kell a szerzők, alkotók jogait.
A német Günther Oettinger a Handelsblatt című üzleti lapnak elmondta, hogy az uniós jogszabály előkészítésének első szakaszában meg kell határozni a szellemi tulajdonnak az online környezetben használható fogalmát és szabályozni kell a szerzők, alkotók jogait.
Ezután következik majd a jogdíjfizetés rendszerének kialakítása, a fő elv pedig az, hogy a magánfelhasználóknak és vállalkozásoknak is fizetni kell a szellemi tulajdon használatáért.
Így például "ha a Google az EU-ból származó szellemi tulajdont használ fel, akkor az EU megvédheti ezt a tulajdont és használatáért díjat kérhet" - mondta Oettinger.
A megfelelő megoldáshoz "meg kell találni az egyensúlyt az internethasználók érdeke, és a szellemi és művészi alkotások tulajdonosainak érdeke között. Ez nehéz, és legalább a teljes következő évet igénybe veszi" - tette hozzá.
A helyzet összetettségét mutatja, hogy "az utóbbi öt évben az EB különböző főigazgatóságainak nagyon eltérő elképzelései voltak", ezért végül a területért felelős belső piaci biztos, Michel Barnier nem is terjesztett elő jogszabálytervezetet, hanem az új EB-re hagyta az ügyet, amelyet azonban most mindenképpen rendezni kell, mert "a szerzői jog a növekedés és a foglalkoztatottság egyik kulcsa" - mondta Günther Oettinger.
A szerzői jogot jelenleg tagállami keretben szabályozzák, és az országonként eltérő jogi környezet miatt eddig nem is alakulhatott ki valódi digitális belső piac az EU-ban, ami egyebek között abban mutatkozik meg, hogy külföldi IP-címről sok esetben nem érhetők el a filmeket, zenét, könyveket kínáló vállalkozások szolgáltatásai, és így alig tudtak kifejlődni országhatárokon átívelő szolgáltatást nyújtó, szellemi termékek felhasználására építő internetes vállalkozások - írta a Handelsblatt.
Az ilyen cégek nemcsak a sok különböző szabályozással szembesülnek, hanem a szerzői jogokat kezelő érdekképviseletek, szervezetek hosszú sorával is. Günther Oettinger szerint ezen a területen is változásra van szükség, egységes szabályozást kell kialakítani, a szerzői jogi szervezetek előtt pedig meg kell nyitni azt a lehetőséget, hogy a belső piac egészén tevékenykedhessenek.
Ennek révén egy online tartalomszolgáltatónak elég volna csak egy szerzői jogi szervezettel szerződést kötni ahhoz, hogy az EU teljes területén hasznosíthasson az EU-ban keletkezett szellemi termékeket.
Az új, egységes szabályozás révén az EU sokkal vonzóbb lehet az internetes szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozásoknak, a szellemi tulajdon hasznosítására szakosodott szervezetek pedig versenyhelyzetbe kerülnének. Ez "ugyan nem rögtön az első lépésben valósulna meg, de a digitális belső piac kiteljesítésével el kell érni azt, hogy a szellemi termékek tulajdonosai több szolgáltatóval (szerzői jogvédő irodával) tárgyalhassanak a jogok hasznosításáról" - mondta a német konzervatív CDU politikusa, aki a búcsúzó, José Manuel Barroso vezette EB-ben az energetikai ügyekért felelős biztosként dolgozott.
MTI
