Mint említettük, egyrészt megerősítést nyertek a tavalyi mérések az NGC 1052-DF2, röviden csak DF2 galaxis kapcsán, legalábbis ami a sötét anyag hiányát illeti. A felfedezést a főként halvány galaxisokra tervezett Dragonfly Telephoto Array-jel érték el. A DF2 méreteiben szinte teljesen megegyezik a Tejútrendszerével, azonban sokkalta ritkább a csillagok jelenléte, mint a mi galaxisunk esetében, akár százszor, sőt ezerszer kevesebb csillag is lehet a DF2-ben.
A sötét anyag hiányát egy roppant egyszerű vizsgálattal figyelték meg. Nyomon követték a DF2 gömb alakú klasztereinek mozgását, ez alapján pedig nagyjából meg tudták határozni ezt az adatot. A klaszterek sebességét a Keck Cosmic Web Imager spektrográffal számolták ki, a mérések pedig megerősítették a tavalyi tanulmányokat, miszerint a DF2 valóban híján van sötét anyagnak.
Na de mi a helyzet azzal a bizonyos második galaxissal, amely szintén mellőzi a sötét anyag jelenlétét? A NGC 1052-DF4, röviden DF4 ugyanabba a galaxiscsoportba tartozik, amelybe a DF2 is, és csakúgy, mint az imént részletezett univerzumban, úgy a DF4-ben is szétszórt a csillagok elhelyezkedése.
Ez a felfedezés jól mutatja, hogy a DF2 nem egy egyedülálló eset, és akár még több olyan galaxis lehet, amelyben nincs sötét anyag, ami főként azért érdekes, mert a tudósok máris gőzerővel agyalnak azon az égető kérdésen, hogy vajon sötét anyag nélkül hogyan jöttek létre ezek a világegyetemek.