Természetesen senki ne gondoljon azonnal emberszerű megoldásokra és felépítményekre, az első ilyen teremtmények mikroszkopikus szinten váltak működőképessé, méghozzá békák sejtjeinek felhasználásával, aminek jóvoltából tized-milliméteres sejtszerű robotok készültek, melyek a jövő technológiáiban óriási szerepet játszhatnak, hiszen vezetékek és egyebek nélkül tudnak kommunikálni, szükség esetén összekapcsolódni egymással.
Bár ez valahol a tudósok érdemeit csökkenti, de a Vermont Egyetem szakértői egy percig sem titkolták, hogy a Xenobot névre keresztelt kis élő robotot lényegében egy szuperszámítógép készítette el, a kutatók csak odavetettek számára pár száz békasejtet, és arra utasították a gépet, hogy alkosson belőlük valamit, ami a gyakorlatban túl jóra sikeredett.
Természetesen a tudósoknak is volt azért dolguk ezekkel a sejtekkel, hiszen ők építették meg, ők keltették életre a gyakorlatban ezeket a sejtszerű gépezeteket, melyek a jövőben óriási segítséget nyújthatnak például az óceánok megtisztításában, de továbbfejlesztés után szinte bármi megvalósítható a segítségükkel.
Különösen igaz ez annak fényében, hogy a kérdéses robotok képesek például gyógyítani saját magukat, ami rengeteg érdekes utat nyithat meg a későbbiekben a tudomány számára.