Egy fizikus szerint egykoron két Nap is lehetett a Naprendszerünkben

2020. augusztus 20.
8.9861
OMA_Seriff profilja, adatai
OMA_Seriff
Újabb érdekes elmélettel állt elő Avi Loeb, a Harvard Egyetem sokat kritizált fizikus professzora, aki egy hallgatójával közös tanulmányban kifejtette, hogy egykoron nem egy, hanem két Nap is megtalálható volt a Naprendszerünkben.
 

Loeb és társa arra alapozták elméletüket, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint a legtöbb csillag párban kering a világűrben, a második Napra pedig még ma is vannak nyomok, csak éppen a Naprendszer külső tartományában, lévén ez az égitest nagyon messze helyezkedett el minden planétától, ezért érdemi befolyást a közelünkben semmire sem gyakorolt, de az Oort-felhő jelenléte például alátámasztja létezését.

A második Nap által keltett gravitációval ugyanis magyarázható lenne, hogy miért van olyan sok üstökös az Oort-felhőben, hiszen a mi Napunk és ikertestvére különváltak egymástól, és akkor a második csillag magához ránthatta ezt a sok üstököst, de Loeb szerint a sokak által kutatott kilencedik bolygót is a vonzásában találhatjuk majd meg, ha egyszer eljutunk oda, hogy felfedezzük és megfigyeljük az égitestet.
4 hozzászólás

Porthos

5 hónapja, 2 hete

Fehér Peti írta:
Sziasztok! Van egy nagyon jó sorozat: Így működik a világegyetem! No ebben volt szó erről a felvételről is, és igazi nagyágyúk (Hakeem M Oluseyi, Michelle Thaller, Phil Plaith, Moogega Cooper, Michio Kamu) beszélgettek egy hasonló teóriáról, pontosan a cikkben is említett Oort felhő magyarázataként, egy barna törpére gondoltak, egy olyan égitestre, ami ugyan sűrűbb mint a gázóriások (Jupiter Saturnus) de nincs elég energia a magban ahhoz, hogy önálló magfúziós folyamat induljon be, vagy ha van némi energia hozzá, azt a magban a születése közben a csillagbölcsőben összeszedett szennyeződések gátolják, a Jupitert említették, mint a Naprendszer bolygói közül a bujkáló égitestre leginkább szerkezetileg hasonlító planétát. Számításokkal, a Nap pályájának kilengésével, az Oort felhőben mutatkozó anomálíák vizsgálatával, és modellezésével már meghatározták a körülbelüli tömegét, és az elméleti elhelyezkedését is, csak annyira kívül esik mindenen, hogy mai ismert technológia nem alkalmas még a közvetlen megfigyelésre. Ha érdekel valakit a téma, a Hogyan működik a világegyetem, és a Világűr rétegei című két sorozat nagyon informális, és szórakoztató a csillagászati információk alapfokú kielégítésére
Azt én is nagyon szeretem, mint rengeteg más ilyen jellegű sorozatot, egy időben konkrétan rá voltam függve.

válasz erre

Fehér Peti

5 hónapja, 2 hete

Sziasztok! Van egy nagyon jó sorozat: Így működik a világegyetem! No ebben volt szó erről a felvételről is, és igazi nagyágyúk (Hakeem M Oluseyi, Michelle Thaller, Phil Plaith, Moogega Cooper, Michio Kamu) beszélgettek egy hasonló teóriáról, pontosan a cikkben is említett Oort felhő magyarázataként, egy barna törpére gondoltak, egy olyan égitestre, ami ugyan sűrűbb mint a gázóriások (Jupiter Saturnus) de nincs elég energia a magban ahhoz, hogy önálló magfúziós folyamat induljon be, vagy ha van némi energia hozzá, azt a magban a születése közben a csillagbölcsőben összeszedett szennyeződések gátolják, a Jupitert említették, mint a Naprendszer bolygói közül a bujkáló égitestre leginkább szerkezetileg hasonlító planétát. Számításokkal, a Nap pályájának kilengésével, az Oort felhőben mutatkozó anomálíák vizsgálatával, és modellezésével már meghatározták a körülbelüli tömegét, és az elméleti elhelyezkedését is, csak annyira kívül esik mindenen, hogy mai ismert technológia nem alkalmas még a közvetlen megfigyelésre. Ha érdekel valakit a téma, a Hogyan működik a világegyetem, és a Világűr rétegei című két sorozat nagyon informális, és szórakoztató a csillagászati információk alapfokú kielégítésére

válasz erre

Fikarc

5 hónapja, 2 hete

Nagyon érdekes felvetés. Bár nem értek hozzá nyilván, de nehezen tudom elképzelni.

válasz erre

Kisfaludy82

5 hónapja, 2 hete

Ezt már mástól is hallottam.

válasz erre

új kommentek

Kisfaludy82 profilja

Kisfaludy82

10 órája és 48 perce
legutóbbi hozzászólások
 

Közösségi felületeink