Ez több szempontból is hatalmas felfedezésnek tekinthető, hiszen a Holdat korábban egy száraz égitestként tartották számon, azonban már a korábbi Apollo-misszióból származó holdmintákból is kiderült, hogy kis vulkanikus gázgolyócskákban víz nyomai találhatók az égitest felszínén.
A mostani minták azonban a Hold különböző részeiről származnak, és mindegyikből kimutathatók voltak a vízben gazdag gázbuborékok, vagyis a bolygón sokkal több a víz, mint azt korábban feltételeztük volna.
Hogy ez a víz, illetve vízmaradvány miként került a Holdra, az egyelőre nem tisztázott, de a kutatók szerint nem kizárt, hogy más aszteroidák vagy üstökösök szállíthatták azt az égitest felszínére, amiből az emberiség is profitálhatna.
Amennyiben ugyanis a tudósok ki tudnák vonni a talált vizet a Hold kőzeteiből - márpedig ki tudnák -, akkor az lehetőséget biztosítana arra, hogy a jövőbeni Hold-kutatások során az űrhajósoknak nem kellene olyan sok vizet magukkal vinni, ami több szempontból is hatalmas előrelépés lehetne.