A NASA és a Michigani Egyetem professzorai által végzett közös kutatásban a Galileo űrszonda adatait elemezték ki a legújabb módszerekkel, ezáltal 1995 és 2003 között szerzett információkat fejtettek meg most, a szakértők szerint ugyanis a kérdéses szonda 1997 decemberében az Európé felett repkedve vízpárán repült keresztül.
Az eset rögzítésekor a Galileo alig 200 kilométerre közelítette meg a bolygót, érzékelői pedig határozottan kimutatták a mágneses mező emelkedése mellett a plazmasűrűség növekedését is, ami a kutatók szerint határozottan azt jelentheti, hogy az eszköz vízpárát talált, hiszen a jégréteg alatti feltételezett óceánból kilökődő víz az űrbe érve plazmává alakul át.
Bár a felfedezés rendkívül jelentős, a NASA és az ESA ettől függetlenül is indított volna egy-egy missziót 2020-ban a Jupiter holdjára, tehát legkorábban akkor újabb és pontosabb adatok születhetnek arról, hogy miről is lehet szó, hiszen amennyiben valóban ilyen sok víz van az égitesten, ahogyan azt feltételezik, akkor minden adott lehet az élet kialakulására is.