Honor 7 teszt

2015. november 20.
4.4551
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Figyelem! Ez a cikk a régi androgeek rendszerből lett átmentve, ezért képek és szövegformázások hiányozhatnak belőle!
scrn profilja, adatai
scrn
Nagyon vártuk a Honor 7 érkezését, mert gondoltuk, hogy valami nagyon szépet, okosat és gyorsat kapunk a pénzünkért. A Honor Magyarországnak köszönhetően kaptunk egy példányt tesztelésre, melyet 2 hétig tudtam nyúzni.


A Honor márka úgy robbant be a köztudatba, hogy minőségi telefonok elérhető áron. Elképesztő sikereket érnek el az eladásokban itthon és külföldön is. Persze a Huawei almárkája a készülékek tekintetében, nem veheti fel a versenyt az anyacéggel. Itt most nem teljesítménybeli különbségekről beszélek, hanem a külső megjelenésről. Teljesen véletlenül a Honor 7 külseje nagyon hajaz a Huawei P8 küllemére. (Erről hamarosan olvashattok majd tesztet.) A P8 a Honor 7 mellé téve jóval szebb, kidolgozottabb, de a laikus is látja a hasonlóságot. Semmivel nem tud többet, de az ára mégis több. De erről majd később, egyelőre koncentráljunk a Honor 7-re.

[caption id="attachment_20101" align="aligncenter" width="702"] Na melyik a Honor 7-es?[/caption]

HARDVER, KIJELZŐ, KÜLSŐ:

Míg a Honor 6 nem büszkélkedhetett fémházzal, addig a Honor 7 már igen. Sokat alakítottak a külsőn és szerintem rondább lett mint a Honor 6 és a Honor 6 Plus. Ízlések és pofonok, de ahogy fentebb is írtam, véleményem szerint egy P8 klón lett. Lásd 1-es ábra. A készülék 143,2 x 71,9 x 8,5 milliméteres paramétereivel és 157 grammos tömegével nem tűnik vaskosnak, de azért érzi az ember, hogy van benne "anyag". A méretnövekedés legfőbb oka az 5,2 hüvelykesre nőtt Full HD kijelző, amely IPS-NEO technológiájú, azaz a kijelző feketéi igen sötétek, remek kontrasztarányt teremtve.

Bár az oldalsó kávák keskenyek, az 5,2 hüvelykes megjelenítőt vékony fekete sáv veszi körbe, alul pedig nagy üresség tátong, mivel a három androidos kezelőgomb a képernyőtől rabol magának helyet. Innen tehát lehetett volna faragni 2-3 millimétert, felülről viszont aligha, hiszen a fénymérő, a közelségérzékelő, a beszélgetési hangszóró és az abból villódzó értesítési led mellett egy 8 megapixeles kamerának és az előlapi vakunak is el kellett férnie.



A hátlapon találjuk a méretes kamera lencsét mely egy 20 megapixeles Sony szenzort rejt, autófókusszal, optikai képstabilizátor nélkül. Mellette dupla ledes villanó található, ha épp dolga van, alatta pedig a várva várt  érintésalapú, villámgyors működésű ujjlenyomat-olvasó. Kicsit lejjebb az egyetlen Honor felirat, alatta pedig némi minősítési jelzés pillantható meg. Az ezüstös, érzésre papírvékony fém borítást alul-felül egy-egy vékony, recézett sáv szakítja meg, amelyek érzésre műanyagból készültek, alighanem az antennajelek hatékonyabb átengedésére. A készülék teteje egy mikrofont, egy 3,5 milliméteres fülhallgató-kimenetet és egy újabb kellemes extrát rejt: az infrát. Az egész konstrukció a Huaweitől megszokottan kiváló lett.

A Huawei Mate S után a Honor 7 is a házi tervezésű, HiSilicon Kirin 935-ös SoC-t kapta meg, a két készülék teljesítményben pedig ugyanazt hozza. A négy 1,5 gigahertre skálázott Cortex-A53 és a négy 2,2 gigahertzes Cortex-A53e. Sajnos pár játék, pl: a Real Racing 3 elképesztően szaggatott a telefonon. Én speciel egyáltalán nem játszok semmilyen okostelefonon, de vannak mások akik kifejezetten sokat nyomkodják. Ennél a vételárnál ezt a kis bakit meg lehet bocsájtani. A 3 gigabájt RAM az Android 5.0-n alapuló szoftverfelületnek bőven elegendő, a 16 gigabájtos kezdő tárhelyből fennmaradó 10,32 ellenben sokaknak lehet szűkös. Öröm az ürömben, hogy az SD kártyára is lehet telepíteni, méghozzá teljes adatmappával, a Honor 7 ráadásul 128 gigabájtosat is befogad.

SZOFTVER, EMUI:

Funkcióban a Honor 7 és az EMUI 3.1 sem szenved hiányt, extra szoftverekben pedig még kevésbé, mondjuk a tárhely érdekében simán kimaradhatott volna egy sor játékdemó és olyan egyéni preferencia szerint használt appok, mint a Twitter, a Facebook vagy a WPS Office, de legalább ezeket törölni lehet. A Telefonkezelő szerencsére a szoftverkínálat része, a hasznos alkalmazással ugyanis könnyedén felügyelhetők a tárhelyek, a memória, az alkalmazásengedélyek és az értesítések. A szoftver alkalmas víruskeresésre és erőforrás-felszabadítási tippek összeállítására. Az automatikus memóriaürítés képernyőlezáráskor mondjuk túlbuzgó funkció, felesleges a 3 gigabájt RAM felét állandóan szabadon tartani, így a védett alkalmazások menüpont alatt bátran beállítható, hogy mindegyik futhasson a háttérben. Egyébként is hiába az automatikus alkalmazásbezárás, ha a készenléti fogyasztás átlagon felüli.



A telefonkönyv full extrás: mindkét SIM-ről, többféle fiókból és fájlból is képes a tételeket beolvasni, bár furcsa módon a vezeték- és keresztnév szerinti csoportosítást nem tudtuk állítani. A tárcsázóban működik a gyorskeresés és gyorshívás, a hívásnapló jelzi, hogy két kártya esetén melyik hívást melyikről folytattuk, és az üzenet- és email küldés is könnyedén elérhető a névjegyzékből. A bejövő hívást az ujjlenyomat-olvasóval is fel felehet venni, a nem kívánatos személyeket pedig a zaklatásszűrővel könnyedén kizárhatjuk. Továbbá az EMUI mellé kapunk még: ébresztőt, számológépet, hangrögzítőt, időjárást, tükröt, nagyítót, biztonsági mentést, jegyzetelőt, témázót, zseblámpát, HiCare segítségnyújtót, illetve a frissítés-, a letöltés- és a SIM-kezelőt. A Huawei alkalmazásai vizuálisan letisztultak és egységesek, hozzájárulva az EMUI erősen átszabott, mégis kellemes külleméhez.



A Honor 7 egyik leghasznosabb alkalmazása az Okosvezérlő, ami egy tanítható távirányító. Könnyedén betudjuk állítani vele a tévénk kezelését. A régebbi készülékek is megtaníthatóak neki, bár egy iparági "csodával" (Daewoo TV, 2004-ből) nem sokra ment. De minden más márkával könnyedén elboldogult. Nem okozott neki gondot a DVD, HiFi kezelése sem. Láttunk már ilyen hasznos eszközt a piacon más okostelefonba, aminek a gyártóját LG-nek hívják. Az ember azt gondolná, hogy teljesen felesleges egy ilyen funkció egy okostelefonba, de nem az. Nagyon jól jön, amikor az ember nem találja a vezérlőt vagy egyszerűen csak lusta felkelni. De trollkodni is kiválóan lehet vele a bevásárlóközpontokban.

KAMERA, MULTIMÉDIA:

A kameraszoftver jól felszerelt, viszont kissé szétszórt. Módokból akad például pár az exponálóikon mellett (fénnyel festés, szépítés, fénykép, videó, ételfotó, effektek), az átellenes oldalról pedig a HDR, az éjjeli fotó, a legjobb fénykép, a panoráma, a vízjel, a hangjegyzet, az utófókusz és a time-lapse aktiválható. A készülék hátulján egy 20 megapixeles Sony IMX230-as szenzor kapott helyett, míg elől egy 8 megapixeles vakuval.









Nappal remekel a kamera: rendkívül sok részlet kerül megörökítésre 20 megapixelen, így vágás után is marad nyomtatásra jutó részlet, viszont szoftveres élesítés is felfedezhető, amitől zajosabbak az apró részletek az ideálisnál, ezt nyugodtan vissza lehetett volna fogni.

ADATKOMMUNIKÁCIÓ, AKKUMULÁTOR:

A nálam járt Honor 7-be 2 nano SIM foglalat kapott helyett. Az egyikbe helyezhetünk microSD-t, de így akkor csak egy nano SIM foglalat marad. A készülék dual active technológiájú, azaz ha két kártya van bent, és az egyikről hívást folytatunk, a másik továbbra is a hálózaton marad és jelez, ha azon keresnek bennünket. A második hívás idejére az első tartásban marad, azaz nem szakad meg, így bármikor vissza lehet ahhoz térni.



A beszéd hangminősége kielégítő volt mind a két oldalon. A szélzaj is kevésbé hallható a másik oldalon. Ez különösen pozitív volt és meglepő. Mindkét SIM-foglalat 4G képes, ráadásul a Cat.6-os szabvány szerint, 300 Mbites letöltési rátával (LTE band 1, 3, 7, 8, 20), mondjuk ilyen gyors hálózat eléréséhez messzire kell utazni. 3G-n 42 Mbps a letöltési sebesség maximuma. A WiFi modem érzékenysége remek. A navigálás gyors és pontos, amiből az A-GPS mellett a GPS és GLONASS műholdak jó vétele is kiveszi a részét. A készülékben egy 3100 milliamperes telep kapott helyett, ami mindenre bőven elegendő. A 2 aktív SIM kártyával is kibírja az egy napot, ha átlagosan használjuk (telefonálás, közösségi média, internet). Navigálás mellett azonban fél nap alatt kiabál az energiáért. Egy aktív SIM kártyával már jobb a helyzet, ekkor már majdnem 2 napot elketyeg.
 

      %
      nincs még hozzászólás