Frank Miller: Sin City 1. - A nehéz búcsú - képregény kritika

2019. január 08.
64.2451
WickedSick profilja, adatai
WickedSick
A képregények világában a Sin City legalább akkora klasszikus státusznak örvend, mint mondjuk filmek esetében az Aranypolgár, vagy a könyvek tekintetében George Orwell 1984-e. Ha egy társaságban felmerülnek a képregények, mint témakör, egy idő után megkerülhetetlen, hogy a "bűn városának" sztorijait összefoglaló füzetek szóba kerüljenek, és bár az emberek többségbe tisztában van a film feldolgozásokkal, mi most azt fogjuk megnézni, hogy 1992-ben hogyan jött össze Frank Millernek az a bravúr, melynek utóhatását a mai napig érezzük.


Esetünkben A nehéz búcsú című füzet kerül terítékre, amit azért fontos kiemelni, mert több történet is kiadásra került, ami Sin City városában zajlik, mindegyik élvezhető egymástól függetlenül is, viszont tele vannak közös pontokkal.

A nehéz búcsú a rusnya és nagydarab Marvot helyezi a középpontba, aki egy varázslatos, már-már földöntúli éjszakát tölt el egy szőke istennővel - Goldie-val. Egy áthancúrozott éj után viszont főszereplőnk holtan találja mellette a lányt - megölték. Így hát ki másra terelődne kapásból a gyilkosság gyanúja, mint Marvra, aki ellen hajtóvadászat indul, és egyaránt próbálják a rendfenntartók és az alvilág legsimlisebb alakjai is elkapni.

Az imént nem véletlenül használtam a "főszereplő" kifejezést a főhős helyett. Marv egy klasszikus mintapéldája az esendő karaktereknek, hiszen - ahogyan azzal ő maga is tisztában van, és ki is mondja - velejéig romlott, és semmivel sem tartja magát többre, mint a bűn mocskos városának többi ivadékát.

Itt hősökről semmiképp nem beszélhetünk, mindenkinek van valami stiklije, maximum csak mi látunk néhány figurát ideiglenesen pozitívnak, azokat, akik segítenek Marvnak, az embernek, kinek gondolatai az első oldaltól kezdve az utolsóig végigkísérik az olvasót.

Ez a Sin City - A nehéz búcsú legnagyobb ütőkártyája: a narráció. Folyamatosan ismertetik velünk a Marv fejében járó felvetéseket, amik ízig-vérig noirosak. Itt nincsenek precíz, költői sorok, Marv úgy gondolkodik, ahogyan azt első ránézésre már sejthetjük.

A megszokott Sin City képi világ köszön vissza minden lapon

A megszokott Sin City képi világ köszön vissza minden lapon


Bár mit sem érne az egész az ízesen megfogalmazott mondatvirágok nélkül, amik éppen azért nem lógnak ki, mert a tartalmuk teljes mértékben illenek Marvhoz. Egy bot egyszerű ember, aki kinézete miatt még pénzért sem kapott olyan gyönyörű éjszakát, mint amit akkor Goldie adott meg neki. Hogy miért volt vele a lány? Nem is számít - a gyilkosnak vesznie kell. Marv életében már ez az éjszaka is olyan jelentőséggel bír, hogy szinte órák leforgása alatt mérhetetlen szerelmet táplál Goldie iránt.

Maga a cselekmény nem túl izmos, maradjunk annyiban, nem azért fogjuk tűkön ülve várni a következő oldal tartalmát, mert hogy talán a kirakós egy újabb darabjával egészül ki a rejtvény, hanem mert mindig többet és többet akarunk majd Marv narrációjából, gondolataiból, ez az az aspektus, ami miatt a képregény úgy isten igazából kiemelkedik.

Na persze a hangulat is fontos egy noir esetében, és ha nem is feltétleünül a rajzok alapján, de a karakterek és a dialógusok gondoskodnak róla, hogy a füzet kinyitása után kapásból felcsapjon a lapokból a bűn illata és a cigaretta füst jellegzetes aromája, hiszen mindig megismerünk egy újabb figurát, akihez hasonlót máshol sosem fogunk látni, legyen szó akár a csendes és kegyetlen Kevinről, a prostikról, akik összeakadnak Marvval, de persze egyikük sem bír annyira erős jellemmel, mint a középpontba helyezett karakter.

A rajzok egytől egyig fekete-fehérek, ellenben több képkocka is brutálisan nagy katyvaszként jön le az ember számára, több percnyi nézegetés után sem esik le feltélenül, hogy mit is akar ábrázolni az adott grafika, de tény, ami tény, a Sin City - A nehéz búcsú veszítene az értékeiből, ha nem ehhez a stílushoz nyúlt volna Frank Miller.

A könyv becsukása után az ember nemigen fog álleejtős tanulsággal gazdagodni, de vélhetőleg Frank Millernek nem is ez volt a szándéka. Egy hátborzongató atmoszférájú, mocskos hangulatú élmény, ami ha végül nem is a mondanivalója miatt marad az emberrel, de azt a légkört nem fogja tudni más megteremteni, mint a Sin City - A nehéz búcsú.

A Frank Miller: Sin City 1. - A nehéz búcsú képregényt Magyarországon a Fumax forgalmazza.
6 hozzászólás

CharlieFirpo

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Ígéretes, majd egyben megveszek 3-4 kötetet, remélem mind a 16 jön majd.

válasz erre

Kisfaludy82

2 hónapja, 2 hete és 2 napja

Na erre (is) kíváncsi vagyok, ráadásul most akciós ahogy nézem, úgyhogy köszi az ajánlót srácok!

válasz erre

Ronalddo

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Ez nekem ki fog maradni, Sin City nem igazán bejövős. Kíváncsian várom a következőt!

válasz erre

Eltohn

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Sin City nálam nagyon nagy kedvenc és örülök hogy végre itthon is kézbe vette valaki a képregény vonalat is. Instant buy.

válasz erre

Fikarc

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

De vártam már a következőt! A Sin City nem igazán jött be nekem filmben, ezáltal eleve úgy állok a képregényhez hogy azt sem szívesen, ha van más is ami érdekel. Így most ez nekem kimarad, de imádom olvasni ezeket a kritikákat (is)!

válasz erre

Hentes

2 hónapja, 2 hete és 3 napja

Na ezt majd úgy szerzem be, amikor kijött minden rész. Biztos lesz valami szép nagy kiadás belőle.

válasz erre

 

új kommentek

legutóbbi hozzászólások
 

Közösségi felületeink